Adjuk át helyünket

Adjuk át helyünket

A világ kevés kivételtől eltekintve patriarchális berendezkedésű volt és még jelenleg is az. A fejlettebb társadalmakra egyre kevésbé igaz ez a megállapítás, szerencsére. Azt gondolom, hogy itt az ideje átadni a kormányt a nőknek, különösen az anyáknak. A fogantatástól a fejlődő agy szerkezete alapértelmezetten női, majd kb. 8 hetes korban…

Miért tanulj folyamatosan?

Miért tanulj folyamatosan?

A gyermekek agya nagyságrendekkel több neuronnal rendelkezik, mint egy felnőtté. Kezdetben a gyermeki agy extra agysejtjei rengeteg kapcsolatot létesítenek. Kb. kétszer annyi kapcsolat van az agyukban, mint egy felnőtt agyában. Aztán azok a neuronok, melyek kis aktivitással rendelkeznek szimplán megszűnnek létezni. Ez a folyamat folytatódik, amíg élünk. Amely neuron nincs…

Keretez

Keretez

gurguláznak a hangok, kéz szántja a billentyűket. nyugalmat áraszt, de az elmém háborog. már megint nem tudtam magamnak parancsolni. szégyellem. elfogadó vagyok, legalábbis ez a perszóna, amit magaménak tudok, de mégis ellent teszek. ül velem szemben egy volt barát, akivel sok időt töltöttem el valaha. most is tisztelem, kedvelem. aztán…

Hol van a holtpont?

Hol van a holtpont?

Sok emberrel, szervezettel dolgoztunk, dolgoztam már együtt. Számomra egyértelmű, hogy a jó digitális termék létrejöttéhez elengedhetetlen a digitális szimbiózis, ami nagyon erős kapcsolatot, partnerséget feltételez. Tudom, hogy ez ideális helyzet, azzal is tisztában vagyok, hogy a jó kapcsolatokért keményen meg kell küzdeni, harcolni kell értük, bizonyítani kell egymásnak. Nem utolsó…

Digitalizáció és új média

Digitalizáció és új média

Nem szoktam egyetlen könyvről ajánlót írni, de mégis kivételt teszek. Egyrészt, mert felkértek, másrészt – igazából ez a fő ok –, egy olyan olvasmány került a kezeim közé, ami feltétlen megérdemli, hogy kedvet csináljanak hozzá. Remélem sikerül. Mi ez a könyv? Fehér Katalin: Digitalizáció és új média c. 251 oldalas írása. Miről…

Mintha egyedül lennék

Mintha egyedül lennék

Olyan, mintha egyedül lennék. Ahogy sorban hagyom el az éveket, egyre inkább erősödik az érzés. Bárhova megyek, bárkivel beszélek. Nem értem. Egyre bonyolultabb minden. Mikor a jól szituált, értelmiségi és jólétben élő családnál vacsorázom. A levegővétel természetességével folyik ki szájukon a hétköznapi rasszizmus. Cigányozás, négerezés, zsidózás, migránsozás. Kerek szemekkel csodálkozom…