Elteszem magam holnapra, lecsukom szemeim. Tudatosan magam elé vetítem az múltam egyik örömteli jelenetét, hogy……
Aludj már

Elteszem magam holnapra, lecsukom szemeim. Tudatosan magam elé vetítem az múltam egyik örömteli jelenetét, hogy……
Nemmondommeg hány éves osztálytalálkozónkon régi cimborám örömmel mesélte, hogy leszokott a dohányzásról, méghozzá, ahogy ő fogalmazott: a teremtő segítségével. Később vacsora közben…
Elmém ébredezett, keresésbe kezdett. Kérdések tolultak elébe. Nem volt probléma. Kulturális közegem szállította a válaszokat, lecsendesített. Évek teltek el. Megérintett a halál, viszonylag közel. Némely válasz mögé kérdőszó került. Átjárt a bizonytalanság, de a gazdag keresztény mitológia meggyőzőnek bizonyult. Isten és sátán, angyalok és démonok, próféták, szentek… Jól felépített rendszer.…
Elém kerül egy régi kép. Kérlelhetetlen arcomba tolul. Emlék. Nézem, nézem az embereket. Fejről-fejre járva. Mosolyognak. Ki örömmel, ki mímelve, ki kelletlen. Agyam teszi a dolgát. Szimulál, stimulál. Neuron kódot futtat. Magam előtt látok jelenetet. Hallom az elhangzott mondatot. Érzés fut át idegrendszeremen. Rég történtek már. Száz felett a szám.…
Tartja a kameráját és mondja. Beszél. Mindenkihez. Már aki követi, vagy akihez eljut. Kifejti véleményét. A mindenről. Akkor is, ha fogalom sincs benne miről és mit közöl. Csak hablatyol. És szövegel. Tódul ki száján a semmi. „Légy önmagad! Találd meg magad, hallgass a belső hangodra! Hiszen fontos vagy. Te vagy…
Kedd, 8:19 Kávéval kezemben az asztalomnál ülök. Előttem a feladatlistám. Sztoikus nyugalommal bámulom. Méretes. Négy projekt, számtalan elvégzendő feladat. Belekortyolok és erőt merítek a tejes léből, újra kell priorizálnom. Megint. Lássuk a kedvenc projektem. Lassan haladok vele. Mindig adok rá magamnak pár órát. Nehézkesen veszem fel a fonalat, szenvedek.…