A transzparencia illúziója, avagy hogyan adj visszajelzést?

A transzparencia illúziója, avagy hogyan adj visszajelzést?
Olvasási idő: 0 perc

A visszajelzésről és annak fontosságáról sokan írtak már, ahogy jómagam is, mégis úgy éreztem, hogy az alábbi gondolatokat el kell mondanom. Hogy miért? Mert szakadatlan küzdök azzal, hogyan adhatnék jobb és jobb visszajelzést, mert magam körül látom, hogy az emberek mennyire nem foglalkoznak ezzel, vagy mert sokszor azt érzékelem, hogy többen kifejezetten rosszul csinálják.

Visszajelzésre mindenkinek szüksége van, tehát célszerűen valamennyiünknek alkalmaznia kell. Szervezeti szinten sem csak csak vezetői feladat. A vezetőknek is kell a tükör, de ugyanúgy a csapattársaknak, ahogy neked is. Mindenkinek szüksége van viszonyítási pontokra, kritikára. Az emberek azt akarják tudni, hogy jól csinálják, amit csinálnak, fejlődnek, vagy sem, ha igen, akkor jó irányba haladnak, vagy sem! Ez egy szüntelen feladat, mindennapos, folytonos, és nem egy évente egyszeri esemény.

Néhány pontba szedtem szerintem mire érdemes és kell figyelned ez ügyben.

Ha látod, mondd! Azonnal. Ne várj!

A felnőtt agy, akkor tanul a legtöbbet, ha tetten érik.
Scott Halford

Azonnal kell jelezned, mondanod, méghozzá asszertívan. Ha nem tudod mit jelent az asszertív kommunikáció, akkor olvasd el és tanuld, gyakorold. A lényeg, hogy mindig a másik viselkedéséről beszélj és arról, hogy az téged hogyan érintett és azon mit kell változtatni, hogy a jövőben mindenki számára jó legyen.

Azonnal. Nem egyszer futottam bele, hogy a csapattársam több hónappal, de akár évekkel később egy sörözés alkalmával vágja a fejemhez múltbéli sérelmeit. Saját bőrömön tapasztalva mondom, ezzel nem lehet mit kezdeni. Konkrétan még csak nem is emlékszem rá, hogy mit csináltam, mondtam. Jelezd azonnal, egy ilyen mérges tüske mindent tönkre tehet és a másik fél még csak nem is tud róla. Ne puffogj magadban, az neked is rossz.

Keresd és kérd!

Ne várd a sült galambot a szádba! Nem kell félned, hogy gyengének tűnsz, vagy épp sebezhetőnek. Állj bele barátom!

Az a legjobb, ha proaktívan keresed a visszajelzést. Bombázd kérdésekkel a társaid, a vezetőd:

  • Hogyan dolgozom?
  • Min tudok javítani?

Óriási előnye ennek, hogy sokkal pontosabb képet kapsz arról, hogyan látnak és értenek téged mások. Nem utolsó sorban pedig ezáltal a többiek kreatívnak, nyitottnak és gondoskodónak fognak tartani. Viszont arra nagyon ügyelj, hogy nyitott maradj a kritikus hangokra. Könnyen beleeshetsz a csapdába, hogy csak azoktól kérsz visszajelzést, akik nagyrészt megerősítik, helyeslik azt, amit, ahogy tettél.

Ne keverd a pozitív és negatív visszajelzéseket!

Közhely, de akkor is leírom: pozitív visszajelzést nagy plénum előtt, negatív visszajelzést négyszemközt adj!

Ne keverd! Tipikus kommunikációs módszer a szendvics technika, amikor a negatív kritikát két pozitív közé csomagolják. Ezzel több probléma is van. Biztos ismered azt a játékot, amikor vesznek egy csoportot, az első embernek elmesélnek egy viszonylag hosszú történetet, aki továbbadja négyszemközt a következőnek, és így végigmegy mindenkin a sztori, majd végül az utolsó ember elmondja a hozzá eljutott történetet. Nagyszerű példa arra, hogyan torzulnak az információk, de ebből mutatkozik meg igazán az, hogy a történet eleje és vége, ami valamennyire megmarad. Ergo a szendvics módszer esetén épp a közlendőd veszik el valahol. Teszem hozzá ez a módszer egy jókora nagy manipuláció. Kérlek, húzd le a WC-n! :)

A keveredésnek másik nagy problémája, hogy nem lesz világos és tiszta. Most akkor dicsérnek, vagy szidnak? Lehetőleg válaszd külön a kettőt és különböző időpontokban alkalmazd. Ha negatív visszajelzéssel élsz, akkor a másik fél óhatatlanul bezárkózik és automatikusan védekező állásba helyezkedik. Ilyenkor mondani bármi mást, teljesen felesleges. Kell idő a negatív visszajelzés feldolgozására.

Kérdezz vissza!

Írtam még régebben a tudás átka kapcsán egy kísérletről, idézem:

A kísérletben két csoportra osztottak embereket: „kopogókra“ és „hallgatókra“. Minden egyes „kopogó“ feladata az volt, hogy egy mindenki által ismert dal (pl. Boldog szülinapot…) ritmusát kopogja le egy asztalon, miközben egy „hallgató“ megpróbálja kitalálni, melyik dal lehet az. Megkérdezték a feladat előtt a „kopogókat“, mit gondolnak milyen arányban fogják a „hallgatók“ megfejteni a dalokat. A „kopogók“ ezt 50%-ra jósolták. Az eredmény pedig 2,5% lett.

Egyrészt ebből következik az, hogy nem tudjuk függetleníteni magunkat a megszerzett tudástól (tudás átka), de nekünk itt most egy másik fontos következmény az érdekes. Méghozzá az ún. átlátszóság illúziója. Azt feltételezzük, hogy a másik „belelát” a fejünkbe, ugyanúgy érti azt, amit jelezni, közölni akarunk.

Éppen ezért, hogy ezt elkerüld, kérdezz vissza. Kérd meg a másik felet, hogy mondja el saját szavaival, amit mondtál neki! Alakíts ki párbeszédet, hogy biztos legyen mindketten ugyanazt értitek, ugyanarról beszéltek. Elsőre meg fogsz lepődni. A kognitív torzításaink elfedik előlünk a valóságot.

Gondold végig előtte!

Fontos, hogy mielőtt a visszajelzést adod, tedd fel magadnak az alábbi két kérdést. Egyáltalán nem biztos, hogy az első felindulásodban cselekedned kell.

  • Az üzenet, amit továbbítok az adott személynek biztos, hogy igaz?
  • Ez az igazság, amit továbbítok, segítségére van a fejlődésében, vagy csak szimplán bántó?

Gyakorold!

Nem könnyű jó visszajelzést adni. Ezt is, mint mindent, gyakorolni kell és így folyamatosan fejlődni benne. Érdemes visszajelzést kérned arról, hogyan adtál visszajelzést. És így végtelen ciklusba is futhatsz :)

Pontokba szedve

  1. Ne várj!
  2. Légy asszertív! A viselkedésre reagálj és ne a személyiségre.
  3. Keresd és kérd a visszajelzést!
  4. Ne keverd a pozitív és negatív visszajelzéseket!
  5. Felejtsd el a szendvics technikát!
  6. Kérdezz vissza! Ellenőrizd a megértést!
  7. Gondold végig előtte!
  8. Gyakorold!

+1 Dicsérj!


kolboid's Picture

kolboid

Egy fickó, akit a UX és a pszichológia foglalkoztat. Szimplán designernek, azaz tervezőnek tartja magát. A szülei Kolozsi Istvánnak nevezték el. Legfőképpen digitális tanácsadással foglalkozik.

Visszajelzésfüggő vagyok. Segíts!