A környezetünk minden pillanatban más. Az ember megfigyeli, szemléli, észrevesz mintákat, felfedez összefüggéseket, ami alapján modellt állít fel. A modellt pedig hasznosítjuk. Nem lesz tökéletes, biztosan nem fedi le a valóságot, hiszen csak egy modell, de hasznos tud lenni. A legtöbb ember, amikor találkozik egy problémával ezt a meglévő és valamilyen úton-módon tanult modellt alkalmazza és kamatoztatja. Ez utóbbi műveletet váltják ki rohamléptekben algoritmusok, mesterséges intelligenciák. Egyelőre azonban nem tudjuk hogyan megy végbe a modell alkotás folyamata. Irdatlan komplex és akár az is elképzelhető, hogy algoritmikus módszerekkel nem helyettesíthető procedúra. Mindenesetre ez az, amit még egy darabig nem tudnak „robotok” helyettesíteni. Éppen ezért, erre van szükség: olyan emberekre, akik asszociálnak, sémákat alkotnak, akik hipotéziseket képesek felállítani, akik másképp gondolkodnak, mások, különlegesek, eltérnek, kilógnak.

Polihisztorok már nem létezhetnek, így csapatban kell dolgoznunk. A közösségbe pedig minél több másként gondolkodó kerül, annál nagyobb innovációt eredményez. Már csak emiatt is fontos a kultúrák keveredése. Nemrég végeztem el a Copenhagen Business School zseniális Leadership in 21st Century Organizations képzését, ahol találkoztam a Pitypang elvvel, ami egy pazar metafora.

Pitypang

A szép, gondosan nyírt és ápolt füvet a kertben puszta jelenlétével tönkreteszi a pitypang, avagy ismertebb nevén a gyermekláncfű. Ott éktelenkedik. Nehéz kiírtani, nem szeretjük. Gaz.

Pedig a pitypang valójában egy rendkívül értékes növény. A gyökere kisüthető, levesbe kiváló, kávét lehet vele helyettesíteni. Még a leveleit is meg lehet enni. Kitűnő kalcium, kálium, vas és mangán forrás, tele van A, C, E, K, B2 vitaminnal, nikotinsavval és béta-karotinnal. A virágsziromban található lecitin segít a máj méregtelenítésében és feltételezhetően hasznos az Alzheimer elleni harcban. A fehér tejszerű folyadék csökkenti a méhcsípés okozta fájdalmat. A növényben található vitaminok és ásványi anyagok erősítik az immunrendszert, jó vérszegénység ellen és segít megelőzni a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Sőt néhány kanadai kutató azt állítja, hogy a gyökérből készült kivonat segíthet a rák elleni harcban. Nem utolsó sorban a szárazföldi teknőseim imádják, és ezt kell nekik szedni. :)

Oké és akkor mi van?

Az, hogy erősen nézőponttól és kontextustól függ, hogy a pitypangot gyomnak, vagy épp hasznos növénynek tekinted.

Van egy dán cég: a Specialisterne (magyarul szakemberek). Alapvetően szoftver tesztelés a fő tevékenysége és autistákat foglalkoztat (a mögöttes alapítvány célja az autisták bevezetése a munka világába). Nos, ők azok az emberek, akik elképesztő módon képesek hosszú időn keresztül, ismétlődő feladatokra koncentrálni. Ergo a legjobbak például a szoftver tesztelésben. Nézőpont ugyebár.

Az SAP 4 évvel ezelőtt indított egy programot, amit ők Diversity & Inclusion Strategy-nek neveznek. Az a tervük, hogy 2020-ra a teljes foglalkoztatottságuk (jelenleg ~70 000 ember) 1%-a valamely típusú autizmussal bíró ember lesz. A fő cél az, hogy integráljanak minél több különböző képességű, más gondolkodású embert, ugyanis szimplán ezzel a lépéssel elősegítik az innovációt.

Érdemes megnézned ezt a rövid, de igazán velős interjút Anka Wittenberggel:

Innovatív szervezet

De hogyan tudunk olyan körülményeket teremteni, amiben az emberek ki tudják használni a speciális sajátosságukat, a csodálatos különlegességüket? Hogyan tudunk előidézni értékes különbségeket, másként szólva elősegíteni az innovációt?

Olyan szervezeteket kell építenünk, ahol az emberek meg tudják őrizni az egyediségüket. Össze kell hozni, csapatba kell szervezni őket, fejleszteni a tehetségüket, megteremteni számukra a siker lehetőségét. Autonómiát kell biztosítani számukra, elő kell segíteni a bizalmat és a nyílt, egyenes kommunikációt.

A vezetőnek ki kell tűznie egy ambíciózus célt, megmutatni az alapvető értékrendet. Természetesen elérhetőnek és jelen kell lennie, hogy bármikor el tudja távolítani a csapat haladását akadályozó torlaszokat. A csapatnak egyszerűen tennie kell a dolgát, nem kell várniuk a vezető jóváhagyására. Fontos, hogy a hibázást nem szabad büntetni, egyenesen ünnepelni kell, mert egyrészt azt mutatja, hogy az emberek minden erejükkel a megoldást keresik, másrészt pedig a hibából rengeteget lehet és kell tanulni.

Egyre inkább olyan emberekre van szükség, akinek az agya másképp van huzalozva, ők tudnak előjönni új ötletekkel, megoldásokkal. Olyanokra, akik lépten-nyomon megkérdőjelezik a status quo-t! A céges kultúrának pedig nyitottnak kell lennie, hogy vonzó legyen ezeknek az embereknek is.

Felejtsük el a szép, homogén zöld gyepet és ünnepeljük a sokszínűséget!