1973. A Harvard Square-en, Cambridge-ben, a forgalmas kereszteződés közepén egy zongora áll, körülötte kisebb tömeg. Egy hatvanas szakállas férfi lép a zongorához, leül. A férfi akkurátusan elindít egy stopperórát, a tömeg elcsendesedik.

A férfi határozottan felemeli a zongora fedelét, kezeit ölébe helyezi és elmélyülten néz maga elé, nem csinál semmit. A város zajai körülötte. Az autók, a lépések, a beszélgetések, a távolban egy sziréna. Mindenki csendben figyel. Az idő lassan telik. A férfi nem mozdul. A világ zajlik, de ő csak ül.

4 perc 33 másodperc múlva megállítja a stopperórát, lezárja a zongora fedelét. A közönség tapsol.

Figyelmesen hallgass.

Amikor beszélgetsz valakivel, ne azon járjon az agyad, hogy mit fogsz mondani, amint elhallgat. Csak… figyelj. Ne reagálj azonnal. Ne válaszolj. Ne keress rögtön megoldást.

Csak hallgasd meg.

Ha ügyfeleddel beszélsz, felhasználóval, baráttal, munkatárssal – bárkivel –, figyelj rá úgy, ahogy a téren, a zongorista férfi figyelt a világ hangjaira: türelemmel, elfogadással.

A figyelem közelebb visz. A valódi hallgatásból értés születik. És a megértésből kapcsolat. Ez a figyelem nem csend – hanem jelenlét.

4’33”

A történetben szereplő hatvanas férfi John Cage, aki a 4′33″ című három tételes zongoradarabját (vagy bármilyen hangszerre/zenekarra) szerezte és adta elő, amelyben a zenész nem játszik egyetlen hangot sem – csak ott ül vagy áll a színpadon vagy bármilyen helyszínen, négy perc harminchárom másodpercig.

Mi értelme?

A mű rámutat arra, hogy ha valóban figyelünk, bármit meghallhatunk. Elősegíti a jelen pillanat teljes elfogadását, ami egyfajta zen-élmény.

A 4′33″ nem a csendről szól, hanem a hallgatásról. Arról, hogy a világ maga is zene, csak meg kell tanulnunk figyelni rá.

John Cage egyszer így fogalmazott:

„Ha bármit hallgatunk elég figyelmesen, zenévé válik.”

Nem a csend, hanem a figyelmes hallgatás az igazi lényeg.

A fent leírt köztéri eseménynek – vagy legalábbis annak egy perc huszonkét másodperces részletének – tanúja lehetsz az alábbi videóban:

– Mit fogsz most csinálni?
– Semmit. Csak csendben figyelek.
– ?
– A közelben leszek.