Középpontban a Homo Sapiens

Középpontban a Homo Sapiens
Olvasási idő: 0 perc

Úgy 10 évvel ezelőtt olyan környéken laktam, ahol nem messze volt a helyi mormonoknak egy templomuk, illetve valahol a közelben lehetett a Jehova tanúiniak is valamiféle központja, ugyanis elég gyakran felkerestek minket. Becsengettek, kinyitottam az ajtót, és ott állt két öltönyös mormon, vagy épp Jahve egyik-másik követője.

Nem tudom voltál már ilyen helyzetben, vagy sem, mindenesetre velem ez elég gyakran megesett annak idején. Szóval ott álltak, és néztek a semmibe. Keresztül rajtam. Beszéltek. Folyt ki szájukon a térítésnek szánt gondolatok özöne. Nem hozzám beszéltek, nem rám néztek, valahova a tér egy roppant távoli pontjára. Elhúzhattam volna a kezem a szemük előtt, hogy „Hahóóó itt vagyok, hozzám beszéltek! Engem akartok más útra terelni!”. Ledarálták mondandójukat, válaszoltam egy „Köszi, ez most nem érdekel”-t, és már mentek is tovább.

Miért meséltem el ezt? Mert valahogy mindig ez jut eszembe a mai digitális termékekről, szolgáltatásokról. Hasonlóan egyirányú a kapcsolat. A felhasználókkal, a vásárlókkal mit sem törődő felületek, szolgáltatások szövik át az internetet. Vajon miért van ez így?

Sajnos azt látom és tapasztalom magam körül, hogy minden és mindenki technológia fetisiszta. Sarkítottam persze, de a cégek inkább adnak és költenek pénzt fejlesztésekre, no meg hirdetésekre, mintsem, hogy akár egyetlen forintot is szánjanak felhasználói kutatásokra. Ez baj. Méghozzá nagy baj.

Ne feledd, hogy emberekkel dolgozol!

Egy nagy e-kereskedelmi oldallal dolgoztam úgy 2 éve. A hírlevél szolgáltatásuk kapcsán jeleztem akkor aggályaimat, már csak etikai okok miatt is. Egyrészt mindenféle pszichológiai trükköket vetettek be ahhoz, hogy az embereket feliratkoztassák a különböző listáikra, sokszor úgy, hogy maguk sem tudtak róla. Másrészt elképesztően agresszívan bombázták a feliratkoztatottakat ajánlatokkal. Ha ez nem lett volna elég, akkor a hírlevélről leiratkozást szándékosan megnehezítették, de olyan szinten, hogy magam is harmadszorra vettem a fáradtságot és szántam rá az időt, hogy végleg megszabaduljak a leveleiktől. Nos, néhány hete csörgött a mobilom, hogy gond van. Megközelítőleg egy éve a hírlevélből átkattintók száma és így a vásárlások elkezdtek csökkenni, folyamatosan. Pár hónapja pedig meredeken zuhanni kezdetek ezek a számok.

Azt gondolom, hogy ebből a történetből egy nagyon fontos következtetést lehet levonni.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni az embert!
Nem lehet figyelmen kívül hagyni az embereket!
Nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek érzéseit!

Számtalan pszichológiai eszköz, módszer áll rendelkezésre, amivel az embereket (felhasználókat), mint birkákat lehet terelni, manipulálni, és rávenni őket, hogy sokszor megtegyenek olyat, amit nem is feltétlenül akarnak. Vigyázat! Erős etikai kérdéseket vet fel ezek alkalmazása és sokszor valóban komoly dilemmát okoz, annak eldöntése, hogy vajon megtehetem ezt más emberekkel? Részemről egy magamnak felállított szabályhoz próbálok igazodni: kizárólag úgy és akkor alkalmazom ezen ismereteket, amikor azok, egyben az emberek érdekét is szolgálják.

Az a hozzáállás, amikor gátlástalanul kihasználják az embereket, láthatóan nem működik hosszú távon. Különösen igaz ez napjainkra, ha figyelembe veszed, hogy az újabb generációk már nagyon nem teljesen olyanok, mint mi vagyunk, ők:

  • elképesztően kritikusak
  • kimondják, amit gondolnak
  • megosztják véleményüket
  • utánanéznek a számukra elérhető összes megoldásnak
  • azonnali értéket várnak el
  • értelmes, jelentéssel bíró márka kapcsolatra vágynak, nem hamis ígéretekre
  • nem hajlandóak elfogadni az „így működnek a dolgok” felfogást

Ők azok, akik valódi kapcsolatot akarnak veled, a termékeddel, vagy mindkettővel! Ők a jövő.

Ember-központúság

Az embereket kell az üzleted középpontjába helyezned, természetesen a profitabilitás, és a technológia figyelembe vételével. Ráadásul, ami a versenytársadtól megkülönböztethet, az a mély ismeret a vásárlóidról. Mik a céljaik, mik a fájó pontjaik, mik a motivációik, mire van szükségük? Ha ezeket tudod, és ezt megadod nekik, akkor komoly érzelmi kötődést tudsz kialakítani velük, visszatérő vásárlók lesznek, akikkel párbeszéden alapuló, kétirányú kapcsolatot alakíthatsz ki.

Még mielőtt azt gondolnád, hogy idealista baromságokat hordok itt össze – habár valóban idealista humanista vagyok, jelzem, hogy bizony vannak olyan márkák, aki ezt tudják. Már ráléptek az útra, nem most, jó néhány évvel ezelőtt. Az olyan vállalatok, mint az IBM, vagy az IKEA, az Apple mind ismerősen csengenek. De valószínűleg nem lett volna olyan sikeres az Uber, vagy az Airbnb, ha nem az embert teszik az üzletfilozófiájuk középpontjába.

Azt hiszem, itt az ideje változtatni. Büdzsét kell szánni felhasználói kutatásokra, átalakítani a gondolkodásmódot, a szervezeteket: ember-központúvá.

Olvasnivalók, videók, források

» a fejléc kép forrása


kolboid's Picture

kolboid

Egy fickó, akit a UX és a pszichológia foglalkoztat. Szimplán designernek, azaz tervezőnek tartja magát. A szülei Kolozsi Istvánnak nevezték el. Legfőképpen digitális tanácsadással foglalkozik.

Visszajelzésfüggő vagyok. Segíts!