Sokszor állítunk fel hipotéziseket, melyeket aztán ellenőrzünk, vagy meg kell vizsgálnunk, hogy igazak, vagy sem. De mégis mikor mondhatod azt egy állításról, hogy az valóban igaz? Mikor fogadhatod el azt ténynek? Egyáltalán van olyan, hogy tény? Pláne bizonyított tény?

Falszifikáció

Sir Karl Raimund Popper filozófus falszifikációja óriási hatással volt a tudományfilozófiára, amelyet egy tudományos elméletet egy áltudományos elgondolástól való megkülönböztetésére fogalmazott meg:

Egy tudományos elméletet, mivel univerzális állításokból áll, véges pozitív megfigyelés konfirmálhat, de nem bizonyíthat (ld. verifikáció). Ugyanakkor az igazolás és cáfolás nem szimmetrikus: egyetlen ellentmondó megfigyelés viszont cáfolhat egy elméletet.

A módszer lényege:

1. kimegyünk a világba, megfigyelünk, adatokat gyűjtünk
2. a megfigyelések és az adatok alapján felállítunk egy erős állítást
3. felállítunk hipotéziseket arra, hogyan tudjuk megcáfolni az állítást
4. mindaddig, amíg nem tudjuk cáfolni, addig igaznak és ténynek fogadjuk el az állítást

Vagyis tudatosan, sőt tervezetten arra törekszel, hogy bebizonyítsd, a kijelentés nem állja meg a helyét.

Mire jó?

Használhatod minden alkalommal, amikor kijelentesz valamit. UX ügyben például a stakeholderektől begyűjtött információk alapján kifejezett állításkor, vagy ugyanígy a felhasználókkal kapcsolatban megfogalmazott kijelentések esetén is. Személy szerint emberi kapcsolatok hálójánál is alkalmazom, amikor adott egy sok résztvevős probléma. Minden egyén saját szűrőjével torzít a történeten, netán füllent hozzá valamit, ebből kifolyólag igen nehezen található meg az igazság. Ilyenkor is erre a gondolkodásmódra támaszkodom és többnyire el is jutok egy valóságra hasonlító képhez.

Szóval használd te is!
Végül egy rövid illusztrált videó a flaszifikációról: