Történet

Történet
Olvasási idő: 0 perc

A festő éppen Párizs egyik füstös kávéházában üldögélt, amikor odalépett hozzá egyik csodálója és arra kérte, hogy rajzoljon neki valamit egy szalvétára. A művész ráállt a dologra és pillanatok alatt elkészítette a rajzot, majd átnyújtotta a szalvétát, de jelentős összeget kért cserébe.

Csodálója döbbenten kérdezte: Hogy kérhet érte ilyen sokat? Csupán néhány percébe telt, hogy lerajzolja! Ön téved Asszonyom, 40 évembe telt! – válaszolta Picasso.

Lekötötte a figyelmed?

Bizonyára. Ha nem ismerted ezt az anekdotát, akkor most már valószínűleg örökké fogsz rá emlékezni. Hogy miért? Az a helyzet, hogy mi emberek úgy lettünk programozva, hogy történetekben gondolkozzunk.

Csak gondolj arra, amikor összefutsz egy ismerősöddel, történeteket meséltek egymásnak, veled, vagy egy közös ismerősötökkel mi történt, vagy hallottatok valamit és megosztjátok egymással. Mindig sztorik.

Ha belegondolsz, amióta emberek élnek a Földön, történeteken keresztül kommunikálunk, tanulunk. Az őseink esténként a tűz mellett mesélték el, hogyan gyűrték le a vadállatokat, ezzel tanítva a többieket, mit tegyenek hasonló helyzetben. Példának mondhatnám azt is, amikor a gyermekeimnek este mesét olvasok. Semmi, de semmi nem köti le annyira a figyelmüket, mint egy jó történet. Tátott szájjal hallgatják és közben tanulnak.

Ha meghallod a szót: történet, sztori, mese, azonnal figyelni kezdesz, az agyad nyomban nyitva áll, de miért?

Az agy és a történet

Rendkívül érdekes kutatásokat végeztek agykutatók fMRI segítségével. Megfigyelték, hogy az agyunk mely részei aktivizálódnak, mikor „száraz” szöveget és mely részei, amikor egy novellát, vagy narratív történetet olvasunk.

„Száraz” szöveg esetén szimplán az agy, nyelvet feldolgozó és értelmező részei lépnek működésbe, viszont mikor elbeszélő, történetmesélő szöveget olvasunk, az agyunk rengeteg területe aktivizálódik. (ez persze akkor is igaz, amikor nézünk, hallgatunk egy sztorit). Így, a látással kapcsolatos területek (elképzeled a szereplőket, a helyszíneket), az érzelmi központ (középagy), a hallással kapcsolatos területek (gyakorlatilag hallod a hangokat olvasás közben) stb.

Azt is érdemes tudni, hogy az agyunk képekkel dolgozik, ezért a hallott, látott, olvasott történetet szakaszokra bontja („képeket fest”), azaz mikor a történetben változás áll be, például új karakter érkezik, vagy más helyszínre kerülünk, véget ér egy szakasz és kezdődik egy új. Az agyunk ezeket a képeket raktározza el.

Szinkronizáció

A másik elképesztő dolog, hogy szinkronizálunk. Amikor valaki egy történetet mesél, az agyunkban ugyanazok a területek aktivizálódnak, mint amelyek a mesélő agyában. Tehát, ha a mesélő fájdalmat, vagy örömet érez miközben hallgatod, Te magad is „átérzed” azt. Ezért van az, hogy egy jó színész érzései átragadnak ránk és ami durva, hogy konkrétan érezzük is azt, nem csak azt hisszük. Ugyanezt el lehet mondani minden művészeti ág esetében is.

De mire lehet jó ez?

Gyakorlatilag mindenre :) Ha megtanulsz jól történetet mesélni, legyen az írásban, vagy szóban, vagy vizuális formában, akkor lehetőséged nyílik arra, hogy felkeltsd az emberek figyelmét és információkat adj át, melyeket érzelmeken keresztül be is plántálsz az agyukba. Súlyos, nem?

Kiemelek néhány területet, ahol feltétlenül használnod kell:

  • Ha el akarod adni a terméked: ne annak tulajdonságait emeld ki, inkább mesélj egy történetet, amiben a terméked használata közben az előnyei domborodnak ki. Emberrel mutasd be, aki használja azt és jól érzi magát közben.
  • A céged se egy logó legyen, meg adatok halmaza. Sztorizz a cégről, az ott dolgozókról!
  • Előadást tartasz, prezentálsz? Ne idióta bulletpointokkal, száraz adatokkal, táblázatokkal bombázd a hallgatóságot, el fognak aludni és garantáltan nem fognak emlékezni az egészre. Inkább gyújts rá egy történetre és arra fűzd fel a mondandódat.
  • Használj képregényeket. Képek és történet egyben? A legnagyobb fegyver a világon.
  • A briefek is történetek legyenek. Gondolj bele, mindenki a megrendelőtől, a fejlesztőkön át, a projekt managerig, a tervezőktől, a grafikusokig azonosulnak a célokkal, megértik a folyamatot. A UX storyboardjai is erről szólnak.
  • és lehetne sorolni a végtelenségig.

Végezetül nézd meg Joe Sabia lenyűgöző TED-es előadását, aki egy iPaddel meséli el Lothar Meggendorfer történetét, aki „felfedezte” a képeskönyvet. Így kell ezt:

Források


kolboid's Picture

kolboid

Egy fickó, akit a UX és a pszichológia foglalkoztat. Szimplán designernek, azaz tervezőnek tartja magát. A szülei Kolozsi Istvánnak nevezték el. Jelenleg az fps webügynökségben tolja.

Visszajelzésfüggő vagyok. Segíts!