Digitalizáció és új média

Digitalizáció és új média
Olvasási idő: 0 perc

Nem szoktam egyetlen könyvről ajánlót írni, de mégis kivételt teszek. Egyrészt, mert felkértek, másrészt – igazából ez a fő ok –, egy olyan olvasmány került a kezeim közé, ami feltétlen megérdemli, hogy kedvet csináljanak hozzá. Remélem sikerül.

Mi ez a könyv?

Fehér Katalin: Digitalizáció és új média c. 251 oldalas írása.

Miről szól?

Egy biztos. Nem egy könnyed olvasmány, viszont zseniálisan összefogja, keretbe szervezi a digitalizáció (és az új média) világát. Elindul egy messzi távlatból, majd később ráközelít az egyes területekre, de épp csak annyira, hogy betekintést adjon, ami által felfedi a trendeket és a lehetséges fejlődési irányokat. Mindehhez rengeteg hivatkozott anyag társul, melyeken keresztül mélyre lehet ásni.

Kinek szól, kinek ajánlott?

Kötelezően ajánlott mindenkinek, ellenben azt gondolom, hogy szükségesek előzetes ismeretek számtalan területen, hogy érthető legyen. Kati a bevezetésben le is írja, hogy ez a kötet főként azoknak szól, akik a digitalizáció és az új média témakörében tanulmányokat vagy vizsgálatokat folytatnak. Na igen. Pedig legszívesebben MINDENKIVEL elolvastatnám! Ám, ha az alapok megvannak, akkor szépen rendszerbe pakolja az ember fejében a digitális kor múltját, jelenét és irányát, ami egyfajta gondolati orgiát képes okozni az agynak. Jelentem, megvolt.

Mi tetszett nekem a legjobban?

Először is, ami külön kiemelendő: a személyes történetek és az illusztrációk. 10 pontot érdemelnek egy ötös skálán, de tényleg. Másodsorban a könyvből vett idézetekkel mutatom meg azokat a gondolatokat, melyek szüntelen foglalkoztatnak.

Számomra nagyon idegen a hierarchikus berendezkedés, a felülről irányított rendszer. Volt benne részem, nem bírtam. Minden erőnkkel arra törekszünk az fps csapatával, hogy olyan céget formáljunk, ahol messzemenőkig támogatott az információáramlás, ami interakció bevonódást, valódi participációt eredményez:

Amikor hálózatot szervezünk vagy éltetünk, akkor a felhatalmazás, a felelősséggel felruházás, a nyitottság és az önszabályozás lehetőséget ad a bizalom építésére és a tartósabb elköteleződésre. Így kerül háttérbe a hierarchia és előtérbe a megosztás, illetve a kölcsönös figyelem. (69. oldal)

Mindehhez persze kell a felhatalmazás:

A felhatalmazás olyan területek és funkciók mentén épül fel, ahol magasabb önállósági és autoritási szintre van szükség a dinamikus együttműködéshez. Azok a munkatársak, ügyfelek vagy résztvevők értékelődnek fel, akik felismerik a problémákat, illetve akik önállóan vagy a megfelelő segítség kiválasztásával meg is tudják oldani azokat. Ez a gondolkodás a cégszerkezetekre, a menedzsment feladatokra, a projektek kezelésére is kihat: felülről a keretfeltételek megteremtése és a játékszabályok kidolgozása szükséges, majd a finomhangolás, miközben egyes döntési szintek lejjebb kerülnek. (205. oldal)

Ember-központú kollaboráció

A szívemből szól a kifejezés, mely egyben az fps központi gondolata, mottója is, nem véletlenül. Olyan jó ezeket visszaolvasni és megerősítést kapni arról, hogy igenis jó irányba haladunk, még ha sokszor nem is egyszerű az út:

A kollaboráció és a felhatalmazás ideális esetben feltételezi, hogy a munkaerő, az ügyfelek és fogyasztók digitális jártassága magasabb szintű az átlagnál. Folyamatos önképzésükről vagy közösségi képzéseikről gondoskodnak a legfrissebb tudásért és a rugalmasan alkalmazható készségekért. A folyamatos önképzés igénye a hiteles tudáshoz kapcsolódik és hosszú távú befektetésként jelenik meg. (206. oldal)

Igen, a folyamatos önképzés és tudásmegosztás a lételemünk:

A rugalmas, kollaboratív munkához, a magabiztossághoz és tájékozottsághoz az „aki kimarad lemarad” felhajtóerő közvetlenül kapcsolódik. A felhatalmazás működtetéséhez pedig elengedhetetlenné vált. (207. oldal)

Meggyőződésem, hogy ez nem egy trend. Persze arról nem szabad megfeledkezni, hogy Magyarországon élünk, itt szocializálódtunk, ami önmagunknak állít gátakat, melyeket folyamatában kell lebontanunk. Nehéz és rendkívül lassú folyamat.

Kár a kötésért

Egy „negatívumról” is szót kell ejtenem a kötet kapcsán. Mindig nagyon vigyázok a könyvekre. Ez a tartalom megérdemelt volna egy minőségi kötést. Még a könyv felénél sem jártam, mikorra szétesett az egész. :(

Digitalizáció és új média könyv kötése olvasás közben teljesen szétesett

Végszó

A könyv utolsó bekezdésével zárom a posztot:

A releváns digitális stratégia gravitációs centrum, ami vonzza a munkaerőt, a projekteket, az együttműködéseket, a nyitott rendszereket, a tömeges kiszervezést, a felvásárlást, a befektetést és a közösségi megoldásokat. Emellett radioaktív centrum is: kisugároz más területekre is az oktatástól a környezettudatosságig, a közbiztonságtól az életminőség javításáig.

Fenntartható és inspiráló jövőt épít.

Szóval vásároljátok meg Fehér Katalin könyvét és olvassátok: megéri!

UPDATE! A könyvet újraköttettük…

A photo posted by István Kolozsi (@kolboid) on


kolboid's Picture

kolboid

Egy fickó, akit a UX és a pszichológia foglalkoztat. Szimplán designernek, azaz tervezőnek tartja magát. A szülei Kolozsi Istvánnak nevezték el. Jelenleg az fps webügynökségben tolja.

Visszajelzésfüggő vagyok. Segíts!