A 2013-as májusi Google I/O-n hangzott el egy nagyszerű előadás Alex Faaborgtól (Mozilla, most épp Google) Cognitive Science and Design címmel, amiben egy baromi jó hasonlattal élt Sándor :) a rövid távú memóriát illetően. A működésének ilyen szintű, meglehetősen felületes ismerete design szempontól elegendő, abból hasznos következtetéseket lehet levonni. Miután megnéztem az előadást, egyből nekiültem ennek a posztnak. Persze hogy a prezentációt beágyaztam az írás végére, mindenképpen nézd meg, sok okosságot mond Sanyi angolul.

A rövid távú memória

Minden emberi egyednek két típusú memóriája van: a rövid távú (a tudatos agy része) és a hosszú távú memória. A rövid távú, másnéven munka memória hasonlóan működik, mint mondjuk a számítógépek vágólapja (clipboard). Kevés adatot és azt is nagyon rövid ideig képes tárolni.

Mennyiség

Nagyságrendlieg négy részletet, darabot (4±1) képes befogadni, teljesen függetlenül attól, hogy mekkora IQ-val, vagy tudással megáldott homo sapiensről van szó. Többek között, ezért vagy képes könnyedén megjegyezni egy telefonszámot úgy, hogy azt 2-3 darabra vágod. Más kérdés, hogyan rögzíthetsz ilyen adatokat különböző technikákkal a hosszú távú memóriádba, azt már tanulásnak hívjuk. Korábban a 7±2 szabályt emlegették, amely mítoszt már jól szertefoszlatták.

Idő

Rövid ideig tárolja az adatokat, kb. 20mp-ig. Viszont ha bármilyen interakció történik, valaki hozzádszól, megcsörren a telefon, jön egy emailes értesítés, facebook üzenet, abban a pillanatban törlésre kerül a munka memória. Ismered azt, amikor próbálsz fejben számolni és valaki beleszól, esetleg mond egy másik számot és kezdheted előről a számolást?

A következő videó nagyon viccesen bizonyítja, hogy a rövid távú memóriánk milyen gyorsan törlődik egy váratlan interakció hatására. (csak két perc, javasolt megnézned!)

Hogyan hasznosítsd tervezésnél?

• Az alkalmazásod folyamatában sose építs arra, hogy a felhasználó bármit is megjegyezzen. Például egy többlépcsős folyamatban a képernyőn kell lennie hol vagyok, hol tartok épp. Egy többlépcsős vásárlási folyamatban ne akard, hogy a felhasználó megjegyezze mennyiért fog vásárolni pontosan. Legyen mindig szem előtt.
• Időzített animációt ne alkalmazz az alkalmazásodban csakis kizárólag akkor, ha nincs épp kiritikus felhasználói folyamat, melyet megzavarhatnál azzal, vagy éppenséggel a figyelmére pályázol.
• Kevesen használják, főként esztétikai megfontolásból, pedig felettébb hasznos a már meglátogatott linkek jelölése. Különösen olyan oldalaknál, appoknál, ahol listák vannak és egyesével böngészgetik a látogatók a tartalmat.
• Legyen a felületed konzisztens, kiszámítható, könnyen tanulható.
• Űrlapoknál különösen, de bármilyen interakciónál mindig világos és teljeskörű visszajelzést adj a felhasználónak

Végül Alex előadása, ne hagyd ki, 38 percet szánj rá!