Ébresztő

Ébresztő
Szánj az olvasásra 5 percet!

Itt lenne az ideje változtatni! Paradigma váltásra van szükség a legtöbb magyarországi online szereplő fejében. Mire gondolok?

Hogyan is zajlik most a projektek zöme Magyarországon?

Az ügyfél kitalálja a projektjét, jó esetben rendelkezik üzleti modellel, stratégiával. Ajánlatokat kér ügynökségektől, fejlesztő cégektől, kiválasztja a számára megfelelőt. Ha egy profi céget választott, akkor azok komolyan veszik a tervezést. Az ügynökség átgondolja, hogyan érdemes az elképzelést tapasztalatai, tudása alapján megvalósítani, ehhez készít site struktúrát, folyamatábrákat, wireframe-eket, specifikációt, design terveket, stb. (mondjuk már ez sem jellemző). Mindezt folyamatosan egyezteti az ügyféllel, aki megbeszéli, megnézeti a cégen belül mindenkivel, sőt még a közvetlen rokonságával is. Ez, meg az nem tetszik, módosításokat kér, beindul a jó öreg ping-pongozás, addig megy, amíg az ügyfél elégedett nem lesz. Közben az ügynökség munkatársai már nem biztos, hogy örömmel végzik a dolgokat, de hát a pénz, az pénz. Elkészül a projekt. Az ügyfél boldog, aztán vagy jönnek az eredmények, vagy nem. Hol a hiba? Mi a gond ezzel a folyamattal?

rossz folyamat

Nekem nagyon hiányzik egy láncszem ebből a rendszerből, mégpedig a FELHASZNÁLÓ. Senki, soha nem kérdezi meg a véleményét, gondolatait a projektről, miközben ők fogják használni, használják az alkalmazást. Nem a felhasználókat kellene boldoggá tennünk? Ha ők olyan alkalmazást kapnak, melyet szeretnek és tényleg nekik szól, akkor sokan lesznek, amitől elégedett lesz az ügyfél és ebből kifolyólag az ügynökség is.

Rossz és téves elképzelések

  • Hidd el, nem tudsz senkinek a fejével gondolkodni
  • a felhasználó nem egy foglalom, hanem EMBEREK
  • nincs általános szabály az emberekre, az a mondat, hogy a “felhasználók ezt szeretik” nem értelmezhető, hogy mi a jó nekik az az alkalmazás használatakor derül ki
  • találsz még sok ilyen mítoszt a uxmyths.com oldalon, melyet ráadásul két jeles magyar UXer üzemeltet (Gócza Zoltán és Kollin Zoltán)

Akkor mégis hogyan kellene?

A válasz pl. a User-Centred Design. A témáról könyvek születtek, így a poszt kevés ennek kifejtésére. Az biztos, hogy nem szabad kihagyni a felhasználókat. Kezdve a user researchtől, a felhasználói tesztekig. A teszteket már a projekt első fázisában érdemes és el kell végezni, minél hamarabb, annál jobb. Már a wireframe-eket, prototype-okat, design terveket is tesztelni kell a felhasználókkal, majd később jöhetnek az egyes működő funkciók, különös tekintettel a red route-okra (a projekt legfontosabb és nélkülözhetetlen funkcióira).

UX Cycles

a kép forrása: Webgrrls International, a cikket is érdemes elolvasnod

Jacob Nielsen a legismertebb usability guru szerint: „A legjobb eredményt akkor kapod, ha 5 alannyal végzed a tesztet. Inkább sok kis tesztet érdemes végezni, amennyiszer csak lehetőséged van rá.” A Nielsen által készített függvényen jól látható, hogy 5 alannyal végzett tesztelés során a használhatósági problémák 85%-ára fény derül, ha pedig sokszor végzed el a projekt különböző fázisaiban a teszteket, akkor gyakorlatilag nem maradhat felfedezetlen probléma.

usability test curve

A HFI kutatásából pedig kiderül, hogy a tervezetlen projektek:

  • 15%-a sikertelenül megszűnik
  • későbbi megújítása, átírása a teljes fejlesztési idő 50%-át teszik ki
  • hiba javítás költsége a fejlesztés után százszoros

Sokan azt gondolják, hogy ez horribilis összegekbe kerül, de nem. Vedd figyelembe, hogy a projekt csak nagy szerencsével lehet sikeres, ha figyelmen kívül hagyod az embereket. Ha innen közelítesz a költségekhez, akkor már nem is olyan drága a tesztekbe fektetett energia és pénz, ugyanis megtérül.

Támogasd a blogot te is!

kolboid's Picture

kolboid

Egy fickó, akit a UX és a pszichológia foglalkoztat. Szimplán designernek, azaz tervezőnek tartja magát. A szülei Kolozsi Istvánnak nevezték el. Legfőképpen digitális tanácsadással foglalkozik.

Visszajelzésfüggő vagyok. Segíts!